Egy új szemléletmód, egy nagyléptékű szocio-gazdasági terv kibontakozásának alapkövét tették le 2008. szeptember 23-án, a homoródfürdői Lobogó-panzióban tartott Hargita-hegység konferencián. A helyi önkormányzatok képviselői, a helyi közbirtokosságok (amelyek tevékenységi területe kapcsolódik a Hargita-hegységhez) vezetői, valamint Hargita Megyei Tanács képviselői – Borboly Csaba, elnök, Sófalvi László, alelnök részvételével megtartott megbeszélésen egyelőre még a koncepciókialakítás szakaszában levő elképzelést mutatták be.
A kezdeményezés célja egy táj-azonos, helyi kulturális, természeti szempontokat szem előtt tartó integrált gazdasági rendszer kialakítása, amely a Hargita-hegységre alapoz.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnöke elmondta, hogy az elkövetkező években egy olyan nagyméretű elképzelés megvalósítása lesz a cél, amely fő mozgatórugói a Hargita-hegység gazdaságilag kiaknázható adottságai lesznek, azzal a különbséggel, hogy eddig külön-külön történt meg ezen potenciál kiaknázása, de most ezen gazdasági ágak egy egésszé való összehangolásában látja a megoldást. Ez sok munkát feltételez. Az elképzelés szerint infrastrukturális beruházások lesznek a téli sportok gyakorlásának terén, kilátók épülnek, túraösvények, bicikli utak. Megpróbálják feléleszteni a népművészeti ágakat, valamint az erdei gyümölcsöket helyben fogják értékesíteni stb.
Szükséges a végső eredmény eléréséhez, hogy mind a vállalkozók, mind az intézmények a közös célt tartsák szem előtt. Létre kell hozni Székelyföld egységes marketing-stratégiáját, amely elsősorban a turizmusra támaszkodik és ezt összehangolni úgy, hogy minden egyes üzleti, döntésnél szem előtt legyen tartva annak hatásai a többi gazdasági tényezőre. Ne lehessen kivágni fát, bányakitermelést folytatni anélkül, hogy annak hatásait meg ne vizsgálnák a téli sportok piacára, vagy éppen a gyógy-turizmusra. Az egész Hargita-hegységet egy márkanévként kell felfogni és eladhatóvá tenni fenntartható módon. Ez természetesen feladatok elé állítja az önkormányzati intézményeket is.
Borboly Csaba, megyei tanácselnök a nyitó gondolatai között kitért az idő szűkösségére. Ideje a gondolkozást tett kövesse. Most egy olyan elképzelés végiggondolására hívták össze a helyi érdekelteket, amelynek végiggondolása után két éven belül megvalósítási tervek kell szülessenek. „Mindegy, hogy a hegység melyik oldalán vagyunk, megéri közösen népszerűsíteni a térséget. Az együttműködés mellett minden egyes település része megmarad, viszont az együttműködés révén értékesebb lesz egymagában is. Ugyanakkor összefogva megnyílik a lehetőség nagy összegű uniós alapok és kormánytámogatások lehívására. Igyekezni kell, mert más megyék, ahol hamarabb közös nevezőre jutnak, megelőzhetnek és elhalászhatják térségünk elől a támogatások javát.
A Hargita-hegység ismertté tétele foglalja el az elkészítendő marketingstratégia központi helyét. Próbáljunk meg rendszerben gondolkozni akárcsak Ausztriában, a vállalkozók dolgozzanak egymás keze alá. A Hargita-hegység esetében nagyobb léptékben kell gondolkozni, mint egyszerű fakitermelésből való megélés. Az elérhető keretek szűkülnek – hangsúlyozta ki a megyei tanács elnöke.
Létezik-e fenntartható turizmus?
A témához kapcsolódó szemléltető és továbbgondolásra késztető előadásokat tartott: Horváth Alpár, a gyergyószentmiklósi Babeş-Bolyai egyetem előadó tanára a turisztikai desztináció-menedzsmentről (TDM), gazdasági szempontú tippek bemutatásával, Talpas János, az Országos Turisztikai Fejlesztési és Kutatási intézet vezérigazgatója az ingatlan tulajdonjogának rendezéséről, a turisztikai célok megközelítését szolgáló infrastrukturális fejlesztésről (utak, közművesítés), Nagy Benedek, az Aquaprofit cég munkatársa a márkafejlesztésről, valamint Borsos Endre, a megyei tanács tanácsadója fejlesztési projektek terén arra a kérdésre kereste a választ, hogy létezik-e fenntartható turizmus.
Az előadások rávilágítottak, hogy a földrajzi potenciálra támaszkodó turisztikai tevékenység egymagában nem elég. Továbbá szó esett a turisztikai desztináció-menedzsmentről (TDM), amely gazdasági szempontú tippek bemutatásával, márkafejlesztésről, az ingatlan tulajdonjogának rendezéséről, a turisztikai célok megközelítését szolgáló infrastrukturális fejlesztésről (utak, közművesítés).
Elhangzott, hogy a piacra a települések egyenként nem tudnak betörni, csak egy egész térségre érvényes márka alatt. Más előadó a turizmus-ágazatok közötti arányokra hívta fel a figyelmet, ugyanakkor elmondta azt is, hogy hirtelen nagyot merészelni veszélyes, mert a vele járó tőkét csak külföldi befektetők képesek idehozni, ez viszont a helyi közösségek kizárását eredményezné. Erre megoldásként egy közös egyesület vagy cég létrehozása jöhetne szóba, mely közvetett módon érdekeltté tenné a lakosságot, így a lakosság is részese lenne a projektből származó gazdasági haszonnak.
Az előadások után a résztvevők megvitatták az elhangzottakat, és mindenki javaslatát feljegyezték. A beszélgetésen szó esett a települések közötti, közigazgatási határvitákról, amelyekkel kapcsolatban Borboly Csaba kihangsúlyozta, hogy a jogi orvoslás mellett a települések már közösen egymás kölcsönös támogatásán is gondolkodjanak.