Egyéb

Nem az olcsó munkaerőre építjük a jövőnket. A hegyvidék tudásának is helyet kérünk az európai döntésekben

2026-11-19 2

Kárpáti kutatási együttműködés előkészítéséről szóló alapdokumentum készült Csíkszeredában. A következő feladat, hogy a közös szakmai szándékból partnerség, használható kutatási eredmény és jobb helyi döntés legyen.

Hargita megye akkor tud tartósan előrelépni, ha nemcsak az itt dolgozók munkáját, hanem az itt megszülető tudást is értékké tudjuk tenni. Ezt képviseltem november 18-án, a csíkszeredai Vadgazdálkodási és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fejlesztő Intézetben tartott nemzetközi tanácskozáson. A kétnapos esemény a Régiók Európai Bizottsága SEDEC szakbizottságához kapcsolódó KEP 2.0 tudáscsereprogram keretében teremtett találkozási lehetőséget kutatók, európai intézményi szereplők, országos hatóságok és regionális partnerek között.

A november 17-i egyeztetésből kiindulva elkészült és a résztvevők elfogadták a Kárpáti Kutatási Hub együttműködési alapdokumentumát. Ez nem új hivatal megalapítását vagy uniós támogatás odaítélését jelenti. Azt rögzíti, milyen közös munkát szeretnénk elindítani, és milyen irányban hívunk további partnereket.

Miért kell ebben személyesen dolgozni?

Ha a hegyvidéki közösségek adatai, tapasztalatai és kérdései nem jelennek meg kellő súllyal a döntések előkészítésében, nehezebb a helyi körülményekre illő megoldásokat elérni. A felszólalásomban ezért az összehangolt kutatási hálózat és a döntéshozatal közötti kapcsolatot hangsúlyoztam. Nem egy új hivatalt akarunk létrehozni. A meglévő intézmények munkáját szeretnénk összekapcsolni, hogy a tudásuk az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Régiók Európai Bizottsága munkájában is jobban hasznosulhasson.

Az előzetes egyeztetésnek kézzelfogható szerepe volt: a bemutatkozásból közös feladat lett. A táblára felírt javaslatok között a helyi közösségek bevonása, a gyakorlati bemutatóeredmények, a háborítatlan természeti területek megőrzése és a kutatók, valamint döntéshozók közötti kapcsolat javítása szerepelt. Ezeket emeltük be az alapdokumentumba. A mostani eredmény nem egy megszavazott jogszabálymódosítás, hanem későbbi szakpolitikai javaslatok és együttműködések előkészítése.

A kutatóintézet teljesítménye adja az alapot

Szép Róbert, az intézet igazgatója arra mutatott rá, hogy a külön dolgozó kutatási kapacitásokat a teljes Kárpátok problémáit átfogó hálózattá kell összekapcsolni.

Andrei Alexandru, a romániai Nemzeti Kutatási Hatóság elnöke egyértelmű támogatásáról biztosította a Csíkszeredából koordinálható hegyvidéki kutatási együttműködés előkészítését, és hangsúlyozta: a kutatásba történő befektetés a termelékenységre épülő gazdasági fejlődés feltétele.

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere azt emelte ki, hogy a hegyvidéket érintő kihívások megfelelő ismerete nélkül nem lehet jó térségfejlesztési döntéseket hozni.

Az európai kapcsolat nem díszlet

Tanya Hristova, a SEDEC szakbizottság első alelnöke szerint az együttműködés európai értéke abban áll, hogy a terepi helyszínek, laboratóriumok és szakértelmek összekapcsolásával olyan kérdésekre is választ kereshetünk, amelyek meghaladják egyetlen intézet kapacitását. Külön elismerte a hegyvidéki térségek szempontjainak következetes képviseletét.

Jean David Malo, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága ERA és innováció területért felelős megbízott igazgatója videóüzenetében azt hangsúlyozta: a tudásnak nemcsak a fővárosokban és nagyvárosokban, hanem a hegyvidéki és periférikus térségekben is értéket kell teremtenie.

Patricia Postigo McLaughlin, a főigazgatóság nyílt tudománnyal és kutatási infrastruktúrákkal foglalkozó szakpolitikai munkatársa online előadásában fontos különbséget tisztázott: az európai kutatási infrastruktúra nem egyszerűen egy intézet épülete, hanem más kutatók számára is elérhető szolgáltatások, adatok és eszközök rendszere. Számunkra ebből konkrét feladat következik: meg kell határoznunk, mit tudunk más kutatócsoportoknak is nyújtani.

Marcin Fijołek, a Régiók Európai Bizottságának tagja a kárpáti stratégia kialakításának jelentőségét hangsúlyozta, mert szerinte a kutatást a térség fejlesztését szolgáló gyakorlati eszközökkel is össze kell kapcsolni.

A KEP a CoR és az Európai Bizottság kutatási főigazgatósága közötti tudáscsere kerete. A rendezvényen bemutatott megújított együttműködésben a Közös Kutatóközpont, a JRC is szerepet kap. Erre építve szeretnénk szakmai visszajelzést és további egyeztetést kérni a Hub javaslatáról. Ez lehetőség, nem előre megadott intézményi elismerés.

A Szent Anna tó megmutatja, miért kell a tudást cselekvésre váltani

Tankó Tamás kommunikációs szakember a helyiek szerepét tette középpontba: a közösség ne csupán adatközlő, hanem partner legyen, és a kutatási eredmények jussanak vissza a gazdákhoz, fiatalokhoz és vállalkozókhoz.

Imecs István, a Project BAG Egyesület alelnöke a Szent Anna tóról már elkészült tanulmányok hozzáférhetőségét és a tudás gyakorlati felhasználását sürgette. A vita egyik legerősebb kérdését fogalmazta meg: miként jutunk el az ismert problémától a végrehajtható megoldásig?

Szabó Szilárd, a Hargita megyei környezetvédelmi igazgatóság szolgálatvezetője azt hangsúlyozta, hogy a beavatkozásoknak egyszerre kell segíteniük a tó állapotát és megfelelniük a természetvédelmi szabályoknak.

Christian Savin, az Országos Halászati és Akvakultúra Ügynökség moldvai regionális szolgálatának vezetője az érintett hatóságok korai együttműködését és a tudományos adatok hozzáférhetőségét nevezte kulcsfontosságúnak.

Kristó Hugó, a Hargita Megyei Vízgazdálkodási Rendszer igazgatója az intézmények együttműködését és a szükséges döntési szintek bevonását emelte ki.

Ezekből nem következik, hogy a tó kezeléséről végleges szakmai vagy hatósági döntés született. Az viszont világos: a kutatási eredményt, a jogszerű eljárást, a természet védelmét és a helyi felelősséget egy asztalhoz kell ültetni.

Most kell felkészülnünk a következő európai időszakra

A 2028 és 2034 közötti uniós költségvetésről és a javasolt nemzeti és regionális partnerségi tervekről folyó egyeztetések miatt különösen fontos a helyi felkészülés. A végleges szabályok még nem lezártak. Sem automatikus támogatást, sem biztos kifizetési határidőt nem állíthatunk. Éppen ezért kell most megfogalmaznunk, mire van szükségünk, kikkel dolgoznánk együtt és mit tudunk eredményesen megvalósítani.

Kérem Hargita Megye Tanácsát, hogy a megye intézményeivel, településeivel, kutatóival, vállalkozásaival és civil szereplőivel készítse elő az aktuális ágazati jövőképeket, cselekvési és partnerségi terveket. A már előkészített anyagokra és javaslatokra is építeni kell. A mai tanácskozás ehhez új szakmai kapcsolatokat és konkrét együttműködési irányt ad.

Székelyföld és a Kárpátok más térségei számára is ez lehet az egyik út: jobb vízgazdálkodás, alkalmazkodó mezőgazdaság, természeti értékeink védelme, kutatási szolgáltatások és több tudásra épülő vállalkozás. Nem egyik napról a másikra, hanem felkészült partnerekkel és következetes munkával.

A fiatalokra nem közönyt, hanem lehetőséget kell hagynunk

A ma felnőtté váló nemzedék számára a következő évek döntései hosszú időre kijelölik a lehetőségeket. Nemcsak beruházásokat hagyunk rájuk, hanem együttműködési kultúrát is. Becsületet, bizalmat és egymás munkájának tiszteletét kell továbbadnunk.

Nem fogadom el, hogy térségünk jövőjét tartósan az alacsony bérek határozzák meg. A kutatás önmagában nem old meg minden gazdasági gondot. De nélküle nehezebb magasabb hozzáadott értéket, jobb döntéseket és új lehetőségeket teremteni. Ezért dolgozom ezen az ügyön. Most az a feladatunk, hogy a csíkszeredai találkozóból tartós közös munka legyen.

https://www.facebook.com/share/v/1E1cKfy7fR/