Csíkszeredában, a Márton Áron Kulturális Központban november 2-án helyi, megyei, országos és európai szereplők ültek egy asztalhoz, hogy a vidéki családok nehézségeiből megoldási javaslatok szülessenek. A rendezvény megszervezésében a Hargita Megyéért Egyesület társszervezőként működött közre. Egyesületünk elnöke, Borboly Csaba, aki a Régiók Európai Bizottságának is tagja, a találkozón azt hangsúlyozta: az esélyegyenlőség értékét nem egy dokumentum szép mondatai, hanem az emberek tényleges lehetőségei mutatják meg.

Nem női ügy. Nem férfiügy. Közös ügyünk, hogy milyen jövő vár a családjainkra és a vidéki közösségeinkre.

A valódi esély ott kezdődik, hogy el lehet jutni dolgozni

Milyen esélyegyenlőségről beszélünk, ha egy édesanya szeretne munkát vállalni, de nincs kire bíznia a gyermekét? Ha a busz akkor érkezik, amikor a rendelő már bezárt? Ha a családban egyszerre kell gondoskodni kisgyermekről és idős szülőről, miközben a segítség távol van vagy nehezen elérhető?

Ezek nem elméleti kérdések. A család idejéről, jövedelméről és biztonságáról szólnak. A férfiaknak is legyen lehetőségük részt venni a gyermeknevelésben és a gondozásban. Ne csak az legyen az elvárás velük szemben, hogy minden körülmények között teremtsék elő a megélhetéshez szükséges pénzt.

A nők sajátos akadályait komolyan kell vennünk. Közben a férfiakat sem tekinthetjük ellenfélnek. A megoldás a felelősség megosztása, az elérhető szolgáltatások biztosítása és az együttműködés.

A találkozón Réti Zsófia a csíkszentgyörgyi gyermekellátás és szociális segítség helyi tapasztalatairól beszélt. Sógor Enikő a mentorálás és a megtartó női közösségek szerepét hangsúlyozta. Dobos Melinda a vidéki emberekhez közelebb vitt egészségügyi tájékoztatásról számolt be. Bara László a fiatalok gyakorlati bevonásának lehetőségét vetette fel. Mihály Emőke a helyi helyzetelemzés tanulságait, Ferencz Angéla pedig a társadalomismeret és a kutatások jelentőségét hozta a beszélgetésbe.

Egyesületünk számára is fontos, hogy ezek a tapasztalatok összekapcsolódjanak. Nem több terhet kell rátenni azokra, akik már most is sokat vállalnak. Olyan rendszert kell szervezni köréjük, amely valóban segít.

Ezért kell összekötni Csíkszeredát, Bukarestet és Brüsszelt

A találkozó a Régiók Európai Bizottságának esélyegyenlőségi hetéhez kapcsolódó helyi párbeszéd volt, amelynek megvalósításához egyesületünk társszervezőként járult hozzá. Tüttő Kata, a bizottság elnöke online csatlakozott. Kántor Boglárka parlamenti képviselő az országos döntéshozatal nézőpontját, Korodi Attila polgármester a városi közszolgáltatások és a közös döntések tapasztalatát képviselte.

Borboly Csaba, egyesületünk elnöke a rendezvényen kiemelte, hogy az ilyen párbeszédeknek akkor van valódi értékük, ha a helyi tapasztalatok eljutnak oda, ahol a szabályokat és a támogatási feltételeket alakítják. Ha csak helyben beszélünk arról, mi nem működik, attól még nem változik meg egy országos előírás. Ha pedig Brüsszelben nem jelenik meg a térség saját valósága, mások tapasztalataiból készülhetnek a ránk is vonatkozó megoldások.

Európa keleti felén nem halkabban, hanem pontosabban kell beszélnünk a problémáinkról. Meg kell mutatnunk, mit jelent a távolság, a hegyvidéki településszerkezet, a szolgáltatáshiány és az anyanyelvi hozzáférés a mindennapokban.

Ezért fontos az előzetes szakmai és politikai egyeztetés is. A szeptemberben elindított kapcsolattartás, az októberi intézményi visszajelzések és a program egyeztetése segített abban, hogy a november 2-i párbeszéd összekapcsolódjon az európai munkával. A politikai egyeztetés akkor hasznos, ha nem önmagáról szól, hanem támogatást épít egy világos, közérthető ügy mögé.

Mit kell megváltoztatni a döntések szemléletében?

Borboly Csaba, egyesületünk elnöke a hozzászólásában és az előkészítő munkában arra hívta fel a figyelmet, hogy ne csak a szolgáltatások létezését, hanem azok tényleges elérhetőségét is vizsgálni kell. Egy megépített intézmény önmagában még nem oldja meg annak a családnak a gondját, amelyik nem tud eljutni oda, vagy nem tudja igénybe venni a nyitvatartási időben.

A másik fontos irány a területi különbségek figyelembevétele. Nem ugyanazt jelenti egy szolgáltatást megszervezni egy nagyvárosban és több, egymástól távoli faluban. A helyi adottságokra épülő döntéshozatal azt jelenti: előbb megértjük, hogyan élnek az emberek, és csak utána döntünk arról, mire van szükségük.

A harmadik szempont a részvétel. A vidéki nők közösségszervező munkájának a döntések előkészítésében is súlyt kell kapnia. A fiatalokat pedig nem elég meghívni egy rendezvényre. Tapasztalatot, mentorálást és valódi feladatot kell adni nekik.

Ezek a javasolt változtatások azért fontosak, mert később a támogatási programok értékelési szempontjaiban, a tervezésben és a helyi intézkedésekben is szerepük lehet. A november 2-i egyeztetés nem jelent elfogadott uniós jogszabályt vagy már elnyert fejlesztési forrást. A feladat éppen az, hogy a megfogalmazott szempontokból megfelelő fórumokon képviselhető, konkrét javaslat legyen.

Egyesületünk is azt a szemléletet tartja fontosnak, hogy a közösségek érdekében végzett munkát ne a beadott anyagok száma minősítse, hanem az, hogy a végén mi változik egy család életében.

Hargita megyének most közös tervekre van szüksége

A rendezvény egyik fontos üzenete, hogy Hargita megyének összehangolt, közösen kidolgozott fejlesztési elképzelésekre van szüksége. Egyesületünk elnöke, Borboly Csaba ezért Hargita Megye Tanácsát arra kérte, hogy a megye településeivel, vállalkozóival, egyetemével, kutatóival, egészségügyi és szociális intézményeivel, civil, női és ifjúsági szervezeteivel együtt készítse el az aktuális ágazati jövőképeket, cselekvési és partnerségi terveket.

Nem újabb fiókba kerülő stratégiákra van szükség, hanem olyan közös munkára, amelyben világos a probléma, a megoldás, a felelős, a határidő és a fenntartás költsége.

A gyermekfelügyeletet a munkavállalással és a közlekedéssel együtt kell tervezni. Az idősek támogatását az otthoni ellátással és az egészségügyi szolgáltatásokkal kell összekapcsolni. A fiatalok boldogulását képzéssel, vállalkozási lehetőségekkel és megfizethető lakhatási elképzelésekkel kell segíteni. Az innovációt és a kutatást pedig a helyi vállalkozások és intézmények tényleges problémáihoz kell közel vinni.

Első lépésként néhány önként csatlakozó településen fel lehet mérni a legfontosabb akadályokat. Meg kell nézni, összehangolhatók-e a buszjáratok, az intézményi nyitvatartások és a családok napirendje. Ami jobb szervezéssel helyben megoldható, abban nem kell Bukarestre várni. Amihez országos szabályváltozás szükséges, arról közös javaslatot kell készíteni. Az európai szintű tanulságokat pedig egyesületünk elnöke a Régiók Európai Bizottságának munkájába is tovább kívánja vinni.

Borboly Csaba az előkészítő időszakban szakmai anyagokkal, javaslatokkal, egyeztetésekkel és tájékoztató eseményekkel dolgozott ezeken a kérdéseken. Egyesületünk társszervezőként járult hozzá ahhoz, hogy a november 2-i találkozó lehetőséget teremtsen a különböző szereplők közötti párbeszédre. A következő szakaszhoz azonban szélesebb intézményi együttműködésre van szükség. Egyetlen tisztségviselő vagy szervezet munkája nem helyettesítheti a megye szereplőinek közös felkészülését.

Nem az a cél, hogy Hargita megye olcsó munkaerővel versenyezzen. Az a cél, hogy tudással, együttműködéssel és jobb lehetőségekkel tartsa meg az embereit.

A következő nemzedék örökségét is most alakítjuk

A következő, 2028 és 2034 közötti uniós költségvetési időszak előkészítése ezért nem távoli brüsszeli ügy számunkra. A most felnőtté váló fiatalok munkakezdésének, családalapításának és itthon maradásának éveiről is beszélünk. A döntések hatása a végrehajtás során a költségvetési időszakon túl is érződhet. A végleges szabályokat és határidőket azonban nem kezelhetjük már lezárt kérdésként.

Nem ígérhetjük, hogy egy jól megírt terv automatikusan támogatást hoz. De közös elképzelés, felkészült partnerség és fenntartható működés nélkül sokkal nehezebb érvényesíteni a térség érdekeit. A helyi önkormányzatoknak az országos tervezésben is helyet kell kapniuk. Az uniós és hazai források összehangolását pedig úgy kell szorgalmaznunk, hogy az ne szűkítse, hanem erősítse a helyi közösségek mozgásterét.

Nem fogadhatjuk el, hogy a fejlesztési források felhasználásának sikere kizárólag az elköltött pénzről szóljon. Azt is meg kell kérdeznünk: működik-e a szolgáltatás a projekt lezárása után? Lett-e jobb munkahely? Kevesebb időt veszít-e a család? Kapott-e a fiatal valós esélyt?

Ez Hargita megyén túl Székelyföld és a Kárpát-medence hasonló vidéki térségeinek is fontos tanulság. Nem egyforma térségekről beszélünk, de a szolgáltatások elérhetőségében, a fiatalok megtartásában és a közösségek megerősítésében sok közös feladatunk lehet.

A kérdés végül az, milyen hozományt hagyunk az utánunk jövőknek. Becsületet, együttműködést, kölcsönös megbecsülést és bizalmat? Vagy közömbösséget, bezárt ajtókat és azt az érzést, hogy máshol kell boldogulniuk?

Egyesületünk számára a november 2-i találkozó legfontosabb üzenete az, hogy a vidéki családok jövőjét érintő kihívásokra csak közös felelősségvállalással és együttműködéssel találhatunk megoldásokat. A Hargita Megyéért Egyesület társszervezőként azért működött közre a rendezvény megvalósításában, hogy a helyi tapasztalatok, a családok mindennapi nehézségei és a különböző döntéshozatali szintek lehetőségei közös párbeszédben találkozhassanak.

A találkozó nem csupán a problémák megnevezéséről szólt, hanem arról is, hogyan lehet a megfogalmazott javaslatokat helyi, országos és európai szinten továbbvinni. Fontosnak tartjuk, hogy a párbeszéd folytatódjon, és a résztvevők visszajelzést kapjanak a felvetett kérdések és megoldási lehetőségek további sorsáról.

Egyesületünk továbbra is fontosnak tartja azokat a kezdeményezéseket, amelyek elősegítik a vidéki közösségek megerősítését, a családok életminőségének javítását és a helyi szereplők közötti együttműködést.

Arra biztatjuk az érintett intézményeket, civil szervezeteket és közösségi szereplőket, hogy konkrét tapasztalataikkal és megoldási javaslataikkal járuljanak hozzá a közös munkához. A családoknak nem újabb ígéretekre, hanem egymásra épülő, működő segítségre van szükségük.