A Csibész Alapítvány a hagyományokhoz híven idén is megszervezte karácsonyváró ünnepségét, melynek december 20-án, csütörtök délután a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház adott otthont. A rászorulók segítését ez évben is felkarolta Hargita Megye Tanácsa, 3000 lejjel járulva hozzá a Csibész-karácsonyhoz.
Elsőként Gergely István, a Csibész Alapítvány elnöke osztotta meg ünnepi gondolatait a jelenlévőkkel, köszöntve az ünnepség vendégeit és támogatóit, köztük Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét, aki megtisztelte jelenlétével a rendezvényt. Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság vezetője a fiatalokat arra buzdította beszédében, hogy örvendjenek annak az ajándéknak, hogy több családnak is a tagjai: a Csibészek családjának és a gyermekvédelmi igazgatóság nagy családjának egyaránt. Arra kérte a gyerekeket, hogy használják ki azokat a lehetőségeket, amelyek nyitottak számukra: művészkedjenek, énekeljenek, hisz vannak segítőik, támogatóik.
Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja köszöntőjének központi gondolata az volt, hogy őrizzük meg emberségünket, és vigyük magunkkal azt a szeretetet, amit ezen az estén valamennyien megtapasztalhattak.
Az Árvácska együttes előadását egy finom vacsora követte, és meglepetéscsomagokkal ajándékozták meg a csibészeket a közelgő karácsony alkalmából.
Közelebbről utánnyomás készül – Borboly Csaba az érdeklődők türelmét kéri
Huszonegy újabb példány lelt gazdára október 26-án Borszéken a székelyek történetét bemutató tankönyvből.
A Zimmethausen Iskolaközpontban tartott villám-óralátogatáson Mik József polgármester és Borboly Csaba megyeitanács-elnök a hatodikosokkal és tanáraikkal beszélgetett a történelemismeretről.
A borszéki hatodikosok történelemrajongók – szűrhette le a látogató péntek délelőtt a történelemkabinetbe lépve. „Itt vannak a könyvek, amelyeket régóta vártatok” – mondta a Zimmethausen Iskolaközpont térképekkel bélelt termében várakozó diákoknak Kovács Julianna igazgató, Mik József polgármesternek adva át a szót, aki arra kérte a gyerekeket: ki-ki otthon adja oda szüleinek, nagyszüleinek is a tankönyvet, hiszen olyan információkat tartalmaz, „amelyekre generációkat kellett várniuk a székelyeknek, és mi itt Borszéken székelyek vagyunk”. Borboly Csaba megyeitanács-elnök az első példányok gyergyóremetei átadásakor a község polgármestere által kijelentetteket idézte: „Ebből vagy tízest kell kapni, vagy megbukni – köztes jegynek nem szabad lennie” – mondotta akkor Laczkó-Albert Elemér. A tanácselnök hozzátette: a Mik József által mondottakat folytatva arra biztatja a gyerekeket, „fordítsák meg” otthon a tanulási folyamatot a családtagokkal, és ők tanítsanak.
Székelyek története tankönyvek Borszéken
A frissen kibontott könyvekhez ezúttal könyvjelzőt is osztottak az elöljárók, amelyen Mik József polgármester a székelységgel kapcsolatos ismeretszerzésre buzdít. Az eseményen Ferency József, az iskola ifjú történelemtanára a befektetett szerzői munkát is méltatva köszönte meg a szerzők alkotását, a megyei tanács kezdeményezését és támogatását, valamint a borszéki önkormányzat hozzájárulását. Borszéken ugyanis a településvezetés a kiadás példányok után járó teljes nyomtatási költségét felvállalta.
A látogatáson zajló beszélgetésen kiderült: a gyerekek valódi rajongókként vártak az „ínyencségre”: nemcsak a tanterem falát díszíti Székelyföld térképe, hanem maguk is gyakorló rovásírás-használók, a vetélkedőkre szívesen neveznek be, és a nemrégiben szervezett Mikó-vár-pályázaton is sikerrel vettek részt.
Az átadás momentumának tanúja volt a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője, Toth Béla is, aki a közvetlenül utána kezdődő, Borszékről sugárzott Vendégségben a Marosvásárhelyi Rádió október 26-i adásának felvezetőjében úgy értékelte, „nagyon rangos rendezvényen” vett éppen részt. A megyei tanács elnöke és Borszék polgármestere részvételével készült műsorban egyébként Borboly Csaba „még egy kis türelmet” kért a tankönyv iránt érdeklődőktől. Mint mondotta, a téma az érdeklődés középpontjába került a román sajtót tekintve is, valamint bűnügyi feljelentés is történt a kezdeményezés ellen – ám „sikerült megtalálni azt a jogi formát, amellyel a közeljövőben utánnyomás várható”.
Az egyébként turisztikai stratégiai témával tartott rádióműsor felvétele a következő webhelyen hallgatható meg:
Programunk célja Hargita megye értelmiségét bevonni a megyei és székelyföldi közélet folyamataiba, alkotó részesévé tenni a térségi közpolitikának. Szilárd meggyőződésünk, hogy Székelyföld fejlődésének kulcsa elsősorban az itt élő értelmiségiek kezében van.
Jelenleg kevés olyan integráló intézmény működik a megyében (elsősorban a községekben, falvakban), melyek települési szinten integrálnák a helyi értelmiséget, közösségi vezetőket. Ilyen intézmények hiányában ez a közösségi vezetőréteg nincs igazából megszólítva, úgy érzi, hogy nincs érdemi lehetősége a közélet alakításába való bekapcsolódásra.
Hargita megye minden vidéki településén évente kezdetben legalább egy, később legkevesebb két alkalommal kerül sor aktuális közéleti témák megvitatására, és ezáltal a helyi közösségi vezetőket konkrétan bevonnánk a székelyföldi közélet formálásába. A Székelyföldi Akadémia Hargita Megye Tanácsának jelenleg is működő programja, 2010-ben indult, és olyan aktív közösségi tevékenység vállalását célozza, amelyet havi két vagy három alkalommal rendezünk meg. Az előadásokra és közéleti beszélgetésre a helyi közösségi vezetők, a helyi értelmiség kap meghívást, a meghívottak körére a helyi kapcsolattartók és egyházi/települési vezetők tesznek javaslatot. Elvárás, hogy a képviselőket, a helyi papokat, tanárokat, orvosokat, állatorvosokat és önkormányzati vezetőket meghívják. A felkért előadók a rendezvény első 15–20 percében tartanak előadást valamely fontos és aktuális témában, amit tematikus vita követ, majd a jelenlévők a helyi közösség témával kapcsolatos aktuális problémáit, teendőit beszélik meg.
Az Akadémiáról minden alkalommal beszámol a helyi sajtó, valamint a megyei tanács és a Székelyföldi Akadémia honlapja.