Emléktermet avattak Máréfalván

 Idén is megtartották a X. Székelyföld Napok keretében az Europa Nostra-díjas, néhai Kovács Piroska néni emlékének is szentelt Székelykapuk Napját Máréfalván, október 13-án. Ez alkalommal felavatták a máréfalvi polgármesteri hivatalban a híres kapumentő, Kovács Piroska és a pedagógus férje hagyatékának szentelt emléktermet. Az ünnepi szentmisével és a Kovács házaspár sírjánál koszorúzással kezdődő ünnepség szakmai előadásokkal folytatódott, ahol bemutatták Hargita Megye Tanácsának tízéves Székelykapu programját, illetve az elkövetkező időszak terveit.

Az emléktermet Kovács Imre, Máréfalva polgármestere nyitotta meg, aki elmondta, a terem berendezésével egy korábbi igénynek és ígéretnek tett eleget a közösség. Az elöljáró úgy fogalmazott, az értékes dokumentációt felsorakoztató emlékterem főként hagyományőrző és kutatási célt szolgál.  

A máréfalvi kapumentés Hargita Megye Tanácsának felkarolásával kiterjedt a megye más településeire is, számolt be a máréfalvi Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület tevékenységéről Szallós Kis Judit, elnök.

2009-ben lépett be a kapumentő programba Hargita Megye Tanácsa, majd a jogi buktatók miatt a program a megyei tanács tagságával és fenntartásával működő Hargita Megyéért Egyesület ügykezelésébe került – ismertette Süveg Éva, Hargita Megye Tanácsának épített örökséggel foglalkozó munkatársa. A székely kapuk hitvallásunk minden elemét tartalmazzák, és a felújított kapuk lehetőséget teremtenek más javításokra is, fogalmazott Süveg Éva, hozzátéve, hogy sok esetben más ingatlanokat is felújítanak a kapu mellett. Ez hozzájárul ahhoz, hogy szépül a települések arculata, ami a megyei tanács Faluképvédelmi Programjának egyik célkitűzése.

Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyéért Egyesület együttműködő és támogató partnere a kapumentési programban a magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alap Zrt.

– Egyre több magyarországi testvértelepülésünk állít székely kaput, és ez azt jelenti, hogy a székelykapu identitásunk és összetartozásunk egyik fontos szimbólumává vált – fogalmazta meg az esemény kapcsán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Domokos Levente restaurátor bemutatta a szejkefürdői szabadtéri Székelykapu Múzeum felújítását. Mint fogalmazott, a felújított kapuk épített örökségünk mentését szolgálják, de az idelátogatók is megcsodálják, és a gazdag faragású és festésű remekműveknek köszönhetően, jó hírünket viszik a világban. 

Dimén Levente kapumentő bemutatta a zetelaki kapumentési programot, aki a tudatosítási tevékenység fontosságára hívta fel a figyelmet.

A Székelykapu Program hangsúlyt fektet a népszerűsítésre és a lakosság érzékennyé tételére is, ami az épített örökség mentésének fontosságát illeti. Ennek érdekében ez alkalommal is rajzpályázatot hirdettek a máréfalvi Nyírő József Általános Iskolában, ennek díjazásával zárult a rendezvénysorozat: Szima Barna (I. díj, III. osztály), Antal Andrea (II. díj, IV. osztály), Mihálykó Janka (III. díj, II. osztály), Simon Orsolya (I. díj, VI. osztály), Bálint Dorka (II. díj, VI. osztály), Lukács Anita (III. díj, VI. osztály).

A Székelykapuk Napját a Hargita Megyéért Egyesület, a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület, Máréfalva Polgármesteri Hivatala és a Nyírő József Általános Iskola szervezte.

Máréfalva, 2019. október 13.

Zsebpénzt szeretnél? diakmunka.ro

Diákmunka, diákszövetkezetek és ifjúságpolitikai kezdeményezések témakörben szervezett kerekasztal-beszélgetést Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyéért Egyesület közreműködésével pénteken, június 21-én a csíkszeredai megyeházán.

A találkozón részt vettek  Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba és alelnöke, Bíró Barna Botond, Pănescu Tiberiu, a Hargita Megyei Munkaerőelhelyező Ügynökség vezetője, Antal Lóránt szenátor, Oltean Csongor, a MIÉRT elnöke, Molnár Botond, Csép Andrea képviselő irodájának jogtanácsosa, a vállalkozói szféra képviseletében Bajkó Tibor, az Arbor Vállalkozói Szövetség elnöke, valamint Nagy György, az UKKSZ elnöke, illetve Veress Csilla a Garden Proiect cég képviseletében. A szintén közvetlen érintettek, a diákok részéről jelen volt Mihály Gergely, a csíkszeredai Sapientia EMTE hallgatói önkormányzatának elnöke, valamint Császár-Pál Zsombor, a MAKOSZ elnökségi tagja.

A beszélgetés moderátora, Biró Barna Botond alelnök véleménye szerint a diákmunka szabályozása ma Romániában egy túlbürokratizált rendszer, amely nem segíti a diákokat, és amelyben hiányoznak a közvetítők, akik a keresleti és kínálati oldalt össze tudnák hozni. Ezt a feladatot például Magyarországon az iskolaszövetkezetek látják el.

A megbeszélés keretében Bálint Miklóssy Enikő, a HME igazgatója bemutatta a www.diakmunka.ro portált, amelyet az egyesület hozott létre a diákmunka keresleti és kínálati oldalának találkozása céljából. A portál kapcsán elhangzott, hogy az oldal működtetésének koncepciója magyarországi iskolaszövetkezetek hasonló jó gyakorlataira alapoz, nyílt forráskódú, egyszerű, ingyen elérhető weboldal sémát használtak és alakítottak a funkcionalitásnak megfelelően. Az érdeklődők néhány hasznos infót találhatnak a diákmunka különböző szegmenseire vonatkozóan a törvénykezés fül alatt, a munkát keresők különböző szűrők segítségével válogathatnak az ajánlatok közül. A munkát kínálóknak regisztrálniuk kell az oldalon, majd a munkavégzés szempontjából elvárt infók megadásával feltölthetik ajánlatukat és azt a későbbiekben ugyancsak online kezelhetik tovább.

A kezdeményezők egy Facebook-oldalt is létrehoztak, amelynek népszerűsítését kérték a résztvevőktől. A portál és az online felület terveik szerint hírlevéllel és további funkciókkal egészül ki az elkövetkezőkben, illetve egy online applikáció kifejlesztését is tervezik a célnak megfelelően.

– Szeretnénk elérni, hogy azok a fiatalok, akik hétvégén, vakációban, vagy akár egyetemistaként tanév közben is szeretnének dolgozni kapcsolatba kerülhessenek azokkal a munkaadókkal, akiknek szintén szüksége van időszakosan, vagy rendszeresen fiatal munkaerőre. Ezért készült el a diakmunka.ro portál, ezt tovább fogjuk fejleszteni és hisszük azt, hogy nagyon sok fiatal életében hozzá fog egy kicsit járulni ahhoz, hogy itthon vállaljon majd munkát, netán később itthon legyen vállalkozó és egyben munkaadó is. Hozzájárulhat ahhoz, hogy a fiatalok itthon megtalálják a munkahelyüket. Sokan azt mondják, a fiataloknak munkahelyet kell teremteni, de én azt gondolom, hogy a fiatalok meg kell találják a saját munkahelyüket. Ehhez pedig olyan tudásra, készségre, kapcsolati rendszerekre van szükség, amelyet egy egyetemen sem tanítanak, ezt mindenki a saját bőrén tapasztalja meg. Ebben is segítség lehet adiakmunka.ro portál – mondta Borboly Csaba.

Antal Lóránt szenátor szerint meg kell vizsgálni, milyen módon lehetne a vonatkozó jogszabályt módosítani annak érdekében, hogy a diákokat alkalmazó vállalkozók előnyökhöz jussanak.

Pănescu Tiberiu, a Hargita Megyei Munkaerőelhelyező Ügynökség igazgatója a kormányprogram által támogatottdiákmunka lehetőségekről és ennek kapcsán tapasztalatokról beszélt: 2018-ban Hargita megyében mintegy 180-an vették igénybe azt az állami támogatást, amely diákok foglalkoztatása után jár a munkáltatónak, idén az ügynökség költségvetésében 50 ezer lej van erre a célra elkülönítve és mintegy 200 jelentkezőre számítanak.

A vállalkozói szervezetek részéről elhangzott, hogy az általános munkaerőhiány miatt szükség van a szezonális és alkalmi munkákat betöltőkre és a portál egy jó felületnek bizonyul abban, hogy a munkaadók igényüknek megfelelő bedolgozót, vagy alkalmazottat találjanak.

A jelenlevő diákszervezetek képviselői elmondták, hogy óriási a kereslet a diákok részéről a diákmunka lehetőségekre, míg a középiskolások esetében az erre fordítható idő nagyjából a szünidőkre korlátozódik, addig az egyetemisták már könnyebben vállalnak részmunkát, vagy hétvégi, alkalmi munkákat is.

Csíkszereda, 2019. június 21.

A dunaszerdahelyi Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ üléstermében került sor kedden és szerdán arra a kétnapos projekttalálkozóra, ahol bemutatják a Vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztése a szakoktatásban nevű projekt eddigi megvalósult részeredményeit és felvázolják a további folyamatokat. A projekt nemzetközi együttműködésben valósul meg a Herman Ottó Intézettel, a Szövetség a Közös Célokért társulással, a Hargita Megyéért Egyesülettel valamint az Interregio Fórum Egyesülettel.

További részletekről a felvidek.ma tudósít:

https://felvidek.ma/2019/06/projekttalalkozo-a-szakkepzesrol-dunaszerdahelyen/