Cél: egyéni tanulási útvonalak kidolgozása a kompetencia fejlesztésére

 Differenciált, e-learning alapú módszertani innováció az általános iskolák eredményes matematika oktatásának támogatásáhozcímmel startolt az a stratégiai partnerségben megvalósuló Erasmus+ projekt, amelynek jövő év októberéig a Hargita Megye Tanácsa tagságával és támogatásával működő Hargita Megyéért Egyesület is partnere. A projekt főpartnere a magyarországi Interrégió Fórum Egyesület, amely a Hargita Megyéért Egyesületen kívül szlovákiai partnerrel dolgozik együtt, a projektindító találkozót a múlt héten tartották Budapesten.

A projekt kiemelt célja, hogy egy innovatív, mindenki számára hozzáférhető digitális oktatási eszközrendszert hozzon létre, amely egyéni tanulási utakat támogató módszertannal dolgozik azért, hogy az általános alulteljesítést a matematika oktatás terén felszámolhassa, és ezáltal az úgynevezett STEM szakmákban hosszútávon pozitív eredményeket érhessenek el. A projektben létrehoznak egy kísérleti tananyagtartalmat, amely segíti az 5-8. osztályos tanulók matematikai kompetenciáinak fejlesztését, a 8. osztály végére elvárt kompetenciaszint elérését.
A projekt közvetlen célcsoportját a pilotoktatásba bevont pedagógusok – országonként három -, és általános iskolás tanulók – 180 fő – alkotják. Feladatuk a projekt szellemi termékeit képező eszközök kipróbálása, tesztelése a próbaoktatás során. A pedagógusok ugyanakkor célcsoportként olyan sajátos módszertani tudásra tesznek szert, amely a későbbiekben munkájuk során kamatoztatható. A gyakorló pedagógusok a pilotoktatás során nagyjából húsz fős csoportokon tesztelik a tananyagot, a mintegy 24 hetesre tervezett pilotoktatás során. A Hargita Megyéért Egyesület várja azoknak a pedagógusoknak és tanintézeteknek a jelentkezését, akiknek felkeltette az érdeklődését a témakör, és szívesen részt vennének a pilotprojekt fejlesztésében és tesztelésében. Jelentkezésüket várjuk március 22-ig a hme@hargitamegye.ro e-mail címen, vagy a 0734 994 367 telefonszámon.

Hargita Megye Tanácsa prioritásként kezeli a fiatalok helyzetét, az oktatás kérdését, támogatja a szakoktatás fellendítését és az innovatív módszerek bevezetését a kompetenciák fejlesztése érdekében, legyen szó nyelvtanulásról, reál ismeretek elsajátításától stb. Borboly Csaba megyeelnök a Régiók Bizottságának tagjaként Brüsszelben is a projektorientált gondolkodást szorgalmazza, és azért lobbizik, hogy legyenek erre vonatkozó európai dokumentumok is, amelyek kötelezik a tagországokat az irány követésére. Erre irányul a STEM projekt is – erről készít jelentést Borboly Csaba a Régiók Bizottságának -, amely betekintést biztosít a diákoknak egy-egy szakmába, így felkészíti őket a valós munkapiacra.

A Hargita Megyéért Egyesület egy másik Erasmus+ projektben is részt vesz, amelynek témája a Vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztése a szakoktatásban. Ez a projekt szakiskoláknak dolgoz ki tananyagot on-line és off-line eszközök összehangolásával, iskolákon és határokon átívelő tanulói hálózatok szervezésével és egy mentori rendszer bevezetésével. Ebben a projektben hamarosan kezdődik a tananyag tesztelése.

Csíkszereda, 2019. március 13.

Szakiskoláknak dolgoznak ki tananyagot az Erasmus+ nemzetközi projektben

A helyi érintettek és a projektpartnerek bevonásával tartott multiplikációs eseményt és szakmai műhelymunkát a Hargita Megye Tanácsa tagságával és támogatásával működő Hargita Megyéért Egyesület a csíkszeredai megyeházán február 26-án. Az egyesület partnere annak a nemzetközi Erasmus+ projektnek, amely témája a Vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztése a szakoktatásban. A projekt vezetője a magyarországi Herman Ottó Intézet, a Földművelésügyi Minisztérium háttérintézménye, további partnerek a magyarországi Interrégió Fórum Egyesület és a szlovákiai Szövetség a Közös Célokért Társulás. A Hargita Megyéért Egyesület által szervezett eseményen bemutatták a projektet, illetve a Hargita megyei szakoktatás helyzetét, jelen volt a Hargita Megyei Tanfelügyelőség képviselője, valamint több iskola képviseltette magát.

Az első, a projekt keretében szervezett Hargita megyei találkozón a résztvevőket Csont Zsuzsánna, a Hargita Megyéért Egyesület elnöke köszöntötte.

A Herman Ottó Intézet részéről Krencsey-Élő Izabella ismertette a kétéves projektet, amely a turisztika és az agroturisztika területére összpontosít, és egy Entrepreneur+ oktatási módszertant dolgoz ki. A partnerek már több mint egy éve dolgoznak együtt, a projekt idén októberben zárul. Minden partnerországokból három mentor és húsz diák vesz részt a tananyag fejlesztésében és tesztelésében. A mentorok együtt dolgoznak annak érdekében, hogy a szakmai célokat elérjék, fogalmazott Krencsey-Élő Izabella, és mint beszámolt, a végleges tananyag megjelenik majd magyar, román, szlovák és angol nyelven is.

Átfogóan kell kezelni a témakört, és nagy kihívás, hogy fiataljaink ne legyenek szakképzetlenek. De emellett fontos a vállalkozói kompetenciák fejlesztése, hiszen minden szakmában lehet vállalkozni, fejtette ki a találkozón Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Mint hozzátette, a projektorientált gondolkodást szorgalmazza, és Brüsszelben azért lobbizik, hogy legyenek erre vonatkozó európai dokumentumok is, amelyek kötelezik a tagországokat is az irány követésére. Erre irányul a STEM projekt is – erről készít jelentést Borboly Csaba a Régiók Bizottságának -, amely betekintést biztosít a diákoknak egy-egy szakmába, így felkészíti őket a valós munkapiacra. Erre jó példa Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesület Kiskertész programja is. A pedagógusoknak is alkalmazkodniuk kell a gyakorlatorientált oktatás elvárásaihoz, vélekedett Hargita Megye Tanácsának elnöke, és meg kell ismerni a jó gyakorlatokat. Erre irányul a szóban forgó projekt is, de más jó példák is vannak Magyarország Kormánya vagy az Európai Unió ez irányú támogatására, illetve a témakörben érzékennyé kívánják tenni a helyi önkormányzatokat is, számolt be Borboly Csaba.

Jelenleg Hargita megyében 21 tanintézetben folyik szakoktatás szakközépiskolában, szakiskolában/duális képzésben és posztlíceumban/mesteriskolában, ismertette a Hargita Megyei Tanfelügyelőség képviselője, Kedves Mónika. A szakoktatás több területre oszlik: természeti erőforrások és környezetvédelem, ide tartozik az erdőgazdálkodás, mezőgazdaság, élelmiszeripar, környezetvédelem, szolgáltatások: gazdaság és kereskedelem, turizmus és vendéglátás, szépségipar, műszaki: mechanika, elektronika és villamosság, famegmunkálás, építőipar, nyomdaipar, média, textilipar, vegyipar. Mint mondta, jó az együttműködés a különböző felekkel, mint Hargita Megye Tanácsával is, és pozitív jelenségként említette, hogy ezeknek az együttműködéseknek köszönhetően a szakiskolai szakok indítása a kereslet függvényében történik.

Borsos Endre, az Interrégió Fórum Egyesület elnöke a projekt gyakorlati részét, a tananyag fejlesztését és tesztelést ismertette. A cél az, hogy a diákok megtanuljanak közösen dolgozni, ennek érdekében egy virtuális piacteret hoznak létre, amelyben háromfős csapatok virtuális céget alapítanak. Tőkéjüket tanulással és tesztek elvégzésével növelhetik, a projekttermék pedig egy videó lesz a cégről. A társak osztalékot egyenlően kapnak, amit be tudnak fektetni más cégekbe, ezzel már befektetőkké válnak. Játékos környezet kialakítására törekednek, amelyben a motivációs eszköz maga a játék, részletezte Borsos Endre.

A tartalomfejlesztő csapat koordinátora, Brindzik András ismertette a tartalomfejlesztés lépéseit. Az első modul célja, hogy a diákok megismerjék magukat és a csapatot, illetve megfogalmazzák az ötletüket, a második modul arról szól, hogy az ötletüket hogyan tudják eladni, a harmadik modul pedig a vállalkozás fenntartására, a társadalmi szerepvállalásra és a további fejlesztésekre összpontosul.

A tananyag egy-egy fejezetét Antal András és Gál Tünde csíkszeredai mentorok mutatták be.

Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának részéről részt vett az eseményen Lázár Zoltán külgazdasági attasé, aki hozzászólásában hosszú távú célként a fiatalok itthon tartását és a megélhetés biztosítását fogalmazta meg. Szükség van a jó gyakorlatok átadására, mondta, ennek érdekében fontos az együttműködés és az intézmények közötti kommunikáció, tette hozzá.

Csilip Árpád, a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség igazgatója szintén a támogatásáról biztosította a jelenlevőket, ugyanis az ügynökségnek is vannak programjaik, amelyek célja a vállalkozásbarát Hargita megye kialakítása.

Az Erasmus+ projekt októberi lezártáig további műhelymunkákon találkoznak a projektpartnerek.

Csíkszereda, 2019. február 26.

Az Eramsus+ program keretében támogatott, vállalkozásfejlesztési kompetenciák fejlesztésére vonatkozó Entrepreneur+ projekt keretében szervezték meg a tartalomfejlesztők és partnerintézmények részvételével a harmadik műhelymunkát január 15-16 között Budapesten.

A műhelymunkának a vezetőpartner, a Hermann Ottó Intézet adott helyet, a találkozón résztvettek a projektpartner intézmények: a szlovákiai Szövetség a Közös Célokért szakképzési hálózat, a csíkszeredai Hargita Megyéért Egyesület, illetve a budapesti Interrégió Fórum Egyesület.

A két napos rendezvény keretében a projektmenedzsmenttel kapcsolatos aktuális teendőket beszélték meg, így a következő műhelymunka és népszerűsítő esemény helyszínét Csíkszeredában rögzítették február hónap folyamán.

A partnerszervezetek részéről résztvevő tartalomfejlesztő szakértők az m-learning tananyag struktúrájának és tartalmi részeinek véglegesítését beszélték át, illetve a tananyag digitalizálásának stádiumát.

A projektben részt vevő hallgatók, tanulók (húsz Hargita megyei szakiskolás diák) egy innovatív, érdekes módszertannal ismerkedhetnek meg, amely sikerélményeket nyújt, megalapozza a szakmához való pozitív viszonyulásukat, és segíti a bent maradásukat az iskolai rendszerben. Ezeket különösen fontosnak tartjuk, hiszen a szakiskolai rendszerből nagy a lemorzsolódás, s kevés az önálló vállalkozás vezetésére képes fiatal szakember.

A programtól azt várjuk, hogy a résztvevők között csökkenjen a lemorzsolódás, valamint hogy képessé váljanak egyéni, turisztikai, vállalkozási munka elvégzésére, illetve hogy tisztában legyen a régió turisztikai jellegzetességeivel, attitűdjükben pedig kezdeményezőkészség és kompetens hozzáállás jelenjen meg.

Ezek mellett pedig célunk, hogy minél több hallgatóhoz és pedagógushoz juthasson el ingyenesen a tananyag, valamint hogy a tapasztalatok szélesebb körben történő megismertetésével lehetőséget adjunk arra, hogy további szakképző intézmények csatlakozhassanak az általunk létrehozott módszertanhoz, szorgalmazott paradigmához, valamint képzési rendszerhez.

A projekt teljes költségvetése 288 ezer euró, ebből a Hargita Megyéért Egyesület által végzett tevékenységek támogatására 42 806 euró van kiszabva.

Hargita megyében is egyre népszerűbb a tűzoltó szakma

Négy Hargita megyei fiatal készült fel a Boldesti-i (Prahova megye) tűzoltó altiszti iskola februári felvételi vizsgájára Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyéért Egyesület támogatásával. Az érdeklődők elméleti és gyakorlati képzésen vettek részt az elmúlt időszakban Székelyudvarhelyen, az oktatásukat a Hargita Megyei Önkéntes Tűzoltók Szakmai Egyesülete szervezte meg.

A felvételi felkészítőt Hargita Megye Tanácsa hirdette meg, amelyre tavaly novemberben lehetett jelentkezni. Az önkéntes és hivatásos tűzoltók közötti jó együttműködésnek köszönhetően tavaly decemberben Székelyudvarhelyen szerveztek egy találkozót, ahol a székelykeresztúri Balázs Róbert Szilárd, aki nemrég elvégezte a Boldesti-i tűzoltó altiszti iskolát, tapasztalatairól számolt be fiatal kollégáinak, illetve hasznos tanácsokkal látta el őket. A találkozóról készült felvétel megtekinthető az alábbi linken:

https://www.facebook.com/borbolycsaba/videos/271540533509414/

A megyei tanács kiírására jelentkezett fiatalok matematika és testnevelés órákon vettek részt a tavalyi év végén, és készen állnak a februári felvételire.

A felkészítőkön a csíkszereda Rusu Răzvan Vlăduț, a homoródszentmártoni Szőcs Nórbert Gyula, a szentegyházi Elekes Ádám és a bögözi Kardalos Ferenc Béla vettek részt. A matemetikát Kiss Emese, a testnevelést Stefan András oktatták. A gyakorlatok a székelyudvarhelyi Móra Ferenc Általános Iskolában zajlottak, a technikai felügyeletet és a szaktanácsadást a Hargita Megyei Önkéntes Tűzoltók Egyesülete biztosította Albert Csaba elnök, valamint egy frissen végzett hivatásos tűzoltó, Balázs Róbert által.

Csíkszereda, 2019. január 14.

A térség egyik jelentős problémájának megoldásán dolgozik a tájgazdálkodási munkacsoport

Vadföldek létrehozásával is lehetne enyhíteni az ember-medve konfliktust és elősegíteni a vadgazdálkodást – többek között ez is elhangzott azon kutatások bemutatásakor, amelyeket a csíkszeredai megyeházán ismerhettek meg a jelenlévők január 11-én, pénteken délután. Az eseményt a Hargita Megye Tanácsa tájgazdálkodási munkacsoportja aznap délelőtti, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán tartott workshopja folytatásaként szervezték meg. A Hargita Megyéért Egyesület ösztöndíjasai – Csató Éva, Erős Nándor, Ráduly Kinga, a Sapientia EMTE, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, illetve a kolozsvári Állatorvos-tudományi Egyetem hallgatói – az ember és nagyragadozók együttélésének kérdését vizsgálják kutatásukban.

A Hargita Megye Tanácsa által létrehozott Hargita Megyéért Egyesület a 2018–2019-es tanévre kutatói ösztöndíjprogramot indított a romániai egyetemek szakirányú alapképzésében vagy mesteri, illetve doktori képzésében részt vevő hallgatói számára. Ez újdonságnak számít az egyesület kiírásai között, mivel korábban csak középiskolások és államvizsgázók számára hirdettek meg ösztöndíjat – ismertette Bálint-Miklóssy Enikő, az egyesület igazgatója. A pályázatot a megyei tanács ifjúsági stratégiájának 5.4.3-as prioritási tengelyének megfelelően dolgozták ki, amelynek célja a fiatalok életminőségének javítása, itthon maradása feltételeinek megteremtése, munkaerőpiaci integrációjának elősegítése. (Erről bővebb információ itt található: http://hargitamegyeert.ro/hu/fenntarthatosag-kutatasi-osztondijprogram-felhivas/)

Csató Éva Az érdekeltek elképzeléseinek vizsgálata és a helyi-megyei szintű együttműködések lehetőségei a medve-ember konfliktusok enyhítésében Hargita megyében, Erős Nándor Life projektek tanulságai és lehetőségei az ember-medve együttélés elősegítésében Hargita megye kultúrtájain, Ráduly Kinga pedig a Vadföldek létrehozásának lehetőségei és előzményei Hargita megyében című kutatását mutatta be, pontosabban a kutatás tervét és eddigi eredményeit, ugyanis áprilisig tart a támogatási időszak. Csató Éva a sajtóban megjelent cikkek elemzésével járja körbe a központosítás problémáját, illetve a helyi szereplők nagyobb mértékű bevonásának szükségességét, azt vetítve előre, hogy kutatása hozzájárul a közigazgatás munkájához és hatékonyságához. Erős Nándor arra is keresi a választ, hogy mit tanulhat Hargita megye az európai nagyragadozós Life projektekből, és elemezni kívánja az ember-nagyragadozó együttélés módozatait Európa-szerte. Ráduly Kinga szerint kevesebb ember-medve konfliktus és vadkár lenne, ha sikerülne több vadföldet létesíteni, megfelelő törvényes háttérrel és ezt támogató intézkedésekkel. Ugyanakkor hatékonyabb vadgazdálkodást és elégedettebb társadalmat is eredményezne ez a lépés, mutatott rá.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a bemutatók előtt köszöntötte a jelenlévőket, és méltatta a két egyetem együttműködését a megyei tanáccsal, valamint Demeter László biológus, a tájgazdálkodási munkacsoport vezetőjének munkáját. Reméli, hogy e tevékenység nyomán az Európai Unió további racionális döntéseket hoz e témában, és ez a folyamat már elkezdődött, korábban ugyanis nem foglalkoztak a kérdéssel ilyen szinten. Ma már igen, amit az is bizonyít, hogy a workshopon részt vett Valeria Salvatori, a római székhelyű Alkalmazott Ökológia Intézet (Institute of Applied Ecology, IEA) képviselője, amely intézet az Európai Bizottság megbízásából a medveprobléma nagyobb társadalmi részvétellel történő kezelését próbálja elősegíteni. Az olaszországi környezetvédelmi kutatóintézet projektmenedzsere az Európai Bizottság megbízottjaként annak a Régiók Bizottsága (RB) által elfogadott jelentésnek a mentén jár el, amelyet Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az RB raportőreként készített el. (A 2018 januárjában elfogadott jelentésről bővebben: https://www.borbolycsaba.ro/a-konfliktust-okozo-fajokkal-valo-egyutteles-elosegitese-az-unios-termeszetvedelmi-iranyelvek-kereten-belul/) Salvatori kiemelkedően jó példának nevezte, ahogyan Hargita Megye Tanácsa ezt a kérdést kezeli, és ahogyan támogatja a nagyvadakkal való együttélés kutatását, a problémák megoldását. (Korábban már több alkalommal jártak Hargita megyében, kapcsolódó híreink elérhetők a következő címeken: https://hargitamegye.ro/hirek/nemzetkozi-csapat-tamogatja-az-emberek-es-nagyvadak-kozotti-egyuttelesert-letrehozando-regionalis-platformot.html, https://hargitamegye.ro/hirek/kiigazitottak-a-gyermekvedelmi-igazgatosag-koltsegveteset.html)

Demeter László elmondta, hogy a Hargita megyei kultúrtájak óriási természeti értékkel bírnak, amire a fejlesztések során tekintettel kell lenni, illetve ezen adottságot fel kell használni pénzforrások lehívására, gazdaságfejlesztésre. A fenntarthatóságra való törekvések elterjesztésére ki kell alakítani a megfelelő fórumokat, ezt célozza meg a munkacsoport, amely a péntek délelőtti első workshopja által felzárkózik egy európai folyamatba, aminek helyben is hatása lesz, fogalmazott.

Hartel Tibor egyetemi oktató megjegyezte, hogy a három ösztöndíjas azon ritka helyzetben van, hogy érezheti: szükség van munkájára. Borboly Csaba szerint, ha esélyt adunk a fiatalok kutatóknak, akkor azt segítjük elő, hogy az utánunk jövő generációk felelősségteljesebben viszonyuljanak a környezetükhöz, éppen ezért kutatási ösztöndíj meghirdetését javasolta a turizmussal foglalkozó, a megyei tanács által létrehozott Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatójának, Szabó Károlynak. A turisztikai szempont ugyanis felmerült a kutatásokban, azaz a táj- és vadgazdálkodás lehetséges jótékony hatása erre a szektorra.

További kutatásokra nyílik lehetőség azáltal, hogy a csíkszeredai burgonyakísérleti állomás januártól vadgazdálkodási és hegyvidéki erőforrásokat kutató-fejlesztő intézménnyé alakult. Ezt Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője jelentette be a munkacsoport ülésének meghívottjaként. Több mint harminc állásra várják a jelentkezőket, hívta fel a figyelmet az igazgató.

Mivel Hargita megye Európa egyedi biokulturális régiója, ahol évezredes az ember és természet együttélése, és a megye nagyon gazdag természeti tőkével rendelkezik, úgymint a hegyi kaszálók, a ritka és védett fajok, a tájgazdálkodási munkacsoport létrehozói szerint szükség van a szektorális tájhasználati intézményrendszer olyan innovatív lépésekre, amelyek ötvözik a már jól megalapozott szektorok tudását és bölcsességét úgy, hogy egy minőségileg új, megoldásorientált tudásforma jöjjön létre, amely kiegészíti az eddig szakterületeket. A munkacsoport missziója: Intézmények és szektorok közötti együttműködések elősegítése a Hargita megyei biokulturális tőke megőrzése és fejlesztése érdekében. Ez az első ilyen jellegű munkacsoport Romániában, amelyben különböző szakterületeket képviseltetnek: természetvédelem, társadalomtudományok, vadgazdálkodás, erdészet, mezőgazdaság és állattenyésztés, szakpolitikák. A munkacsoport folyamatosan bővíti a partnerségeket a különböző szakterületeket képviselő intézményekkel, helyi, országos és nemzetközi szervezetekkel.

Csíkszereda, 2019. január 11.